33.Fejezet: Tervezgetés

Sziasztooook! Nagyon feldobtak a komiiiik :DD Nekiálltam az új résznek ami EXTRA hosszú lett. Kérlek, ne lombozzátok le a kedvem és hagyjatok pár komit :))) jó olvasást! Szeretlek titeket! <3
Ja és még valami:

BOLDOG SZÜLINAPOT LIAAAAAAM!!!!!! <3


-Lehet, hogy napokon belül agyonvernek, de ennél sokkal rosszabb, hogy hazudnom kellett a szerelmemnek és utolsó beszélgetésünkön összetörtem a szívét....~Melodie-



*Harry szemszöge*



Liam betoppant a két lány társaságában. Most elmaradt a szokásos örülés a viszont látásnak, s a pusziszkodás is. Csak biccentettünk egyet a másiknak. Kivéve Loui mert Ő megcsókolta a barátnőjét.
Elmagyaráztunk nekik is mindent és Liammel együtt Őket is beavattuk, hogy mi jött ki az üzenetből. Először fogalmam sem volt, hogy tényleg egy üzenet 'esett' ki Louis háta mögül. Csak egy figyelem elterelésnek szántam. Nem akartam válaszolni a kérdésére. Arra, hogy mit mondott Melodie. Igazából bíztam benne, hogy csak azért mondta azt mert nem akar minket bajba sodorni de ott volt az a: Mi van ha igazat mondott? -dolog. Megtörtem. Szinte teljesen összeomoltam legbelül de ezt kifelé próbáltam nem mutatni. Egyetlen dolog javíthat rajtam: Melodie Anastacia Smith. Ő azonban kitudja hol van és milyen kínokat él át éppen. Erre a gondolatra kezeim ökölbe szorultak és elengedtem egy könnycseppet amit egyből le is töröltem. Reméltem, hogy senki nem látta de tévedtem. Szinte mindenki észlelte a sós csepp legördülését. Azonban jobbnak látták, hogy nem tesznek megjegyzést aminek nagyon hálás vagyok. Nem kell a minden rendbe fog jönni és az ilyesfajta sablondumák. Lehet, hogy ez miatt senki sem szólt, ám sajnos visszatért Louis az eredeti kérdéséhez..aminek nagyon örültem! Remélem érzékeltétek a szarkazmust.
-Harry, mondott valamit Melodie?
-Semmit sem mondot, hisz' ti is hallhattátok, hogy meg sem szólalt..-próbáltam terelni, ügyetlenül.
-Tudod, hogy nem így értette..-Suttogta Dani.
-Tudom..-sóhajtottam egy nagyot s éreztem, hogy a szemeimet marják a könnyek.
-Nagyon szépen kérünk Harry, hogy avass be minket is. Szóval mit mondott pontosan? -kérdezett Niall.
Nagyot sóhajtottam s lassanként könnyek gyűltek a szemembe. Ismét. De hát mit tehetnék ellene! Szerelmes vagyok. Nyeltem egy nagyot de a torkomban lévő gombóc nem ment le. Úgy éreztem, hogy akár melyik pillanatban elkaphat a sírógörcs. Komolyan kezdek ellányosodni...
-A-a azt mo-mondta, ho-hogy nem lényeg, hogy Ő-ő ho-hogy va-an. -szipogtam- Várjato-ok. Inkább i-idézem szó-ó szerint:
Semmi ostobaságot ne csináljatok! Ne merd elvállalni! Maximum kilépek az életetekből! Ti egy család vagytok! Fogd fel úgy, hogy elutaztam! Kérlek, ez az utolsó kérésem tőletek, hogy ne merjetek idejönni! Vagy megoldom vagy nem! Jobbat érdemelsz nálam! Harry, én NEM szeretlek! Egyikőtöket sem..ez csak egy ostoba színjáték volt, csak egy éjszakára kellettél volna! Kérlek engedj utamra mert...Ennyi volt. Ám én a végére teljesen sírva fakadtam. Mondhatni zokogtam. Mind odajöttek hozzám s szorosan megöleltek.  Pár perc alatt sikeresen lenyugodtam. Mondhatni. Teljesen már nem bőgtem csak szipogtam. Még SOHA életemben nem sírtam egy lány után. Sőt, még soha életemben nem sírtam ennyit!
Gondolkodásomból most Liam zökkentett ki:
-Mert? Miért Harry? -kérdezte finoman.
-Nem tudom- suttogtam magam elé és koncentráltam, hogy ne bőgjem megint el magam- Itt megszakadt az 'adás'...

*Eleanor szemszöge*


Még sohasem láttam így Harry-t. Vele voltunk jóban-rosszban de ilyen állapotban még tényleg sohasem láttam. Kisírt vörös szemek, remegő hang, gyakori szipogás és sírás. Szipogni pedig eddig csak náthás korában hallottam... Szemei a vörösség mellett még duzzadtak is voltak. Szívszorító látvány volt.
Az egész éjszakán végig gondolkoztunk. A laptop pedig végig ment az esetleges videóhívás miatt. A hívás pedig érkezett is Öt óra negyven két perckor.
-Na sziasztok! Sikerült döntenetek?
-Nem igazán...-vágta rá Zayn.
Nekem a maszkos pasi abszolút nem volt színpatikus. Valamit éreztem a hangszínén. Valamit titkol. Úgy érzem, hogy fog még meglepetést okozni...
-Oh most látom csak, bővültetek..Üdv a hölgyeknek is! Eleanor, Danielle, kézcsókom...
Ránéztem Daniellre aki ugyan olyan értetlenül rám. Honnan tudja a nevünket? Jó ez hülyeség,  világsztárok barátnői vagyunk de akkor is. Ez nagyon megijesztett. Valószínűleg a barátaink is észrevehették mert Louis közelebb csúszott hozzám, és ugyan így Liam Danihoz.
-Jó akkor...Hol van Melodie?! -szólalt fel élesen Hazza.
-Most nem hozom ide..Éppen..éppen egy kis mozgáson van. Az a mozgás pedig ha nem nyugszik le, könnyen ágytorna is lehet..-kacsintott Harry-re.
Kirázott a hideg. Harry pedig ökölbe szorította a kezét, majd lábával dobbantott egyet, aminek a hatására ott beszakadt a padló. Nagyon sajnálom Őt. Elképzelni sem tudom, hogy min mehet keresztül.
-Ha egy újjal is hozzáértek..-kezdett bele higgadt hangon.
-Na hidd el nekem kisírt szemű, higgadtnak akaró látszani Harold, hogy még csak nem is egy ujjal volt eddig hozzáérve...Térjünk vissza a megállapodáshoz... Inkább Eleanort és Danielle-t akarom, Harry társaságában. -mosolyodott le ördögien.
-Az ki van zárva! -szólalt meg Liam...
-Vagy így, vagy csak Harry, vagy Harry és valamelyik lány!
-Miért? Miért kellene mellém még lány? -kérdezett rá az említett.
-Jól jönne...elég koszos ez a kóceráj plusz rengeteg férfi tagunk van...
Erre pedig Harry elkezdett vicsorogni, kivillantva a vámpírfogsorát.
-Jó, jó. Akkor te. CSAK TE! Hogyan bonyolítjuk le a cserét? Na jó, nem kérdésnek szántam. Pontosan Három óra múlva elküldök érted öt emberemet akikkel eljössz. Ha senki sem fog követni akkor egyikkel visszaküldöm a lányt..
-És arra mi a garancia, hogy Melodie-t tényleg megkapjuk amint odaér Harry? -szólalt fel Louis mellőlem.
-Vagy megbíztok bennem és áll az alku vagy semmilyen csere nem lesz. Egy órátok van eldönteni. Majd erre a telefonszámra írjátok, hogy áll az alku vagy nem. -bediktálta a számot- Remélem látlak még Harry. Ja, és ha egy percet is késtek a válasszal..Kaptok majd egy kis ízelítőt...
Felnevetett majd megszakította a beszédet. Én nem bírtam megszólalni. Nem kicsit ijedtem meg. Nagyon aggasztott Melo helyzete, hisz' szörnyű lehet most neki...
-Oké akkor mi legyen? -kérdezte meg Zayn, ezzel elindítva a beszélgetést.
-A terv a következő. Én szépen elmegyek és kész. De van egy olyan érzésem, hogy nem engedné el..-szólalt meg Harry.
-Rendben. Kérek egy percet! -szólaltam meg én is majd villámgyorsan Melo szobájába mentem. kiszedtem az íróasztal alsó fiókjából egy nyomkövetőt ami viszonylag kicsi de rúzs alakú. Majd kiszedtem egy kontaklencsét ami arra funkcionál, hogy lássuk amit a másik lát. Most az egyszer jól jöttek Melo ilyen kütyüjei. Visszaszaladtam az értetlen népséghez majd ismertettem a tervem. Belegyeztek majd megcsináltuk az első lépést. Harry beletette a szemébe a kontaklencsét ami szerencsére átlátszó volt. Elment vele Niall egy másik szobába mi pedig teljesen tükörsima képet kaptunk arról, hogy Harry mit lát. Ez pipa.
Harry visszajött Niall-el. Elmondtuk az eredményt majd kivetettük vele a lencsét. Most jött a nagyobb gond.
-Na és a nyomkövetőt hová fogjuk tenni? -tudakoltam meg.
Ezen gondolkodtam az óta, mi óta Niall elvitte Hazzt a 'látás vizsgálatra'.
-Valami olyan helyre kell ahol nem nézik át.. Szerintem egy motozást simán megcsinálnak..-szólt Zayn.
Mindenki gondolkodóba esett. A hangulat is nyomasztó volt. Mindenki tisztában van vele, hogyha ezt a problémát nem jól oldjuk meg, mindketten meghalhatnak. Melo pedig itt olyan, mint a kishugunk. Ráadásul Louis-nak ténylegesen majdnem a húga.
A hosszú csendet az előbb említett zavarta meg:
-Mivel ruhába nem tehetjük, fülébe nem fér be...egész egyszerűen: dugja fel a seggébe és kész.- csapta össze a tenyerét Louis. 
Ezzel a kijelentésével pedig támadt egy olyan érzésem, hogy megpróbálja oldani a hangulatot.
-Oké, de hogyan? -szólt Harry.
Na ne már! Ez tényleg komolyan vette?! Fúúúúj!
-Egyszerűen! Irány a mosdó Styles! -adta a kezébe a rúzs méretű izét Louis.
Mi többiek még mindig nem ébredtünk fel a kábulatból. Wláááá! Még a hideg is kirázott. Danielle visszaült a gép elé, s látta ahogyan a jelet aktiválják majd szépen felénk sétál a monitoron.
-Te tényleg megcsináltad? -kérdezett rá egy grimasz közben Liam.
-Igen, tényleg. Szóval mi a következő lépés? -kérdezte Hazza.
Nyeltem egy nagyot majd vázoltam a további fázisokat.
-Mi Danival átalakulunk és már Harry-vel fogunk menni. Ti pedig követtek minket de nagy távolságból. A szagotokat pedig álcázni kell mivel mindenfajta varázslény lehet ott és kiszagolnának. Kérdés?
-Mikké alakulunk? -tette fel az első kérdést Danielle.
-Hát tetűkre gondoltam...Megfelel Harry?
-Igen. De ha az életet nézik meg hőkamerával, akkor nem lesz kicsit feltűnő két tetű a hajamba?
-Oké akkor gondoljunk mindenre. Vagy szerzünk még több tetűt magunk mellé, vagy mássá alakulunk és máshová megyünk benned. Ötlet?
-Szú az elég apró...és szúként a fülébe? -kérdezett rá Zayn.
-Ez nem is rossz ötlet..El? -Danielle.
-Rendben, egy próbát megér! Louis, rá kell hogy álljak a tenyereddel mind a két lábammal. Ugyan így nektek is Liam. Olyan apróra zsugorodunk, hogy nem találnátok meg máshogy.
Az előbb említett két fiú bólintott majd ráléptünk a kezükre. Ránéztem Danira, Ő bólintott és már zsugorodtunk is. Louis furcsa tenyerében találtam magam. Ő viszont értetlenül nézte a két kezét, hogy hová is lettem. Egy apró harapást hagytam a jobb tenyerén, hogy érezze: ott vagyok.
-Danielle! Harapd meg Liam-nek azt a tenyerét ahol vagy! -tanácsolta Tommo.
Sokat nem láttam, hogy mi történik. A következő pillanatban rá másztam Louis mutató ujjára aki felemelt Harry füléhez és belemásztam. Hátrébb lépett. Gyanítom, hogy Liam-ék is végeztek. Niall kezében egy hőkamera volt, s ezzel levizsgálta az eredményt.
-Jöhettek csajok!
Louis odatartotta az ujját amire én rámásztam. Letette a kezét a földre majd végigmásztam a viszonylag puha felületen és már lent is voltam. Ezáltal visszaváltoztattam magam emberi alakba.
-Jó akkor ez is pipa mivel semmit sem észleltünk. -szólt Niall abban a pillanatban mikor Dani is újra ember lett.
-Rendben. A ti szagotokat mivel fedjük el? -szólt hozzá Hazza.
Na ezen viszont még többet töprengtünk. A közismeretben ugyan is még nem létezik olyan, ami erre képes lenne. Ó a fenébe! Nem bukhatunk meg ezen!
-Oké, akkor gondolkodjunk másképp. Melyik az az illat amit nem bírtok elviselni? -kérdezte meg Danielle.
Ez remek ötlet. Így legalább kiindulópontunk van.
-Hát...talán a pisztácia. De ezt egyik varázslény sem...
-Rendben. De itthon egyrészt nincs pisztácia, másrészt pedig ha senki sem tudja elviselni akkor az sem akin van... -szóltam közben.
-A legközelebbi pisztácia forrás tizenkét kilométerre van kelet felé. Különben meg nincs más esély! -válaszolt egyből Niall.
-Eleanor nem lesz semmi baj. Én inkább értetek aggódom. Ott olyan védtelenek vagytok és ... -beszélt bele Liam.
-Te csak ne félts minket! -mondta Danielle.
-Mennyi időnk van még? -kérdezte meg Loui.
-Pontosan két perc és tíz másodperc. Kilenc, Nyolc, Hét -Zayn.
-Rendben akkor Harry üzend meg a telefonon neki, nem ám levágja valamiét Mel-nek. Valaki menjen el a pisztáciáért. Legalább hárman menjetek, hogy annyit el tudjatok hozni. Vigyetek légpalackot is. -szóltam megint.
Miután elmondtam a tervet, rengeteg értetlen szempár szegeződött rám.
-Most mi van?! -kérdeztem meg, hisz' nem kicsit voltam zavarban.
-Légpalackunk van itthon de pisztácia nincs?! -akadt ki Harry.
Erre megrántottam a vállam. Öt légpalack van a pincében. Ez még Simon ajándéka volt. Emlékszem, hiszen a memóriám kifogástalan.