2013. június 28., péntek

21.Fejezet: A Randi

Sziasztoook! :))) Meghoztam a következő fejezetet ami ismét hosszúra sikeredett :)) Hadjatok megjegyzéseket, jó olvasást! Puszi: Zsófiii :))




-No problemo Csajszi! -kacsintott majd leparkolt a házuk elé.-



Gyorsan besiettünk a házig majd köszöntöttük a már ott tartózkodóakat. Felfutottunk a lépcsőn egyenest be Perrie szobájába. Odaültetett a tükör elé, le egy fekete, puha gurulós székre. Én nagyon izgultam. Teljességgel megbíztam a legjobb barátnőmben és a tudásában de rettenetesen izgultam.
-Nyugi Mel, először felvázolom mit teszünk! -bólintottam- Szóval te most elmész letusolni, hajat mosni. Kijössz fehérneműben és törülközőben. Ezek után megcsinálom a hajad majd szempillaspirált is alkalmazok rajtad -beszédre nyitottam a szám de elhallgattatott. -Mielőtt ellenkezni kezdenél: Felesleges! Most pedig nyomás a fürdőbe! Mindent a megszokott helyeken találsz. Indulááás!
Nem ellenkeztem. Ugyebár tudni kell rólam azt, hogy a zuhanyzás az fél órás szokott nálam lenni. Szóval sok sikert Perrie! Levetkőztem, beálltam a zuhany alá és letusoltam majd a hajamat is megmostam. Miután végeztem a fürdőben, kimentem Perrie-hez aki elég furcsán mutatott. Volt rajta egy hatalmas öv amiben két oldalt egy-egy hajszárító pihent. Az övön volt legalább tíz fésű is továbbá a fenék részén egy hajvasaló és egy hajgöndörítő "szerszám" is.
-Perrie te....-vontam fel a szemöldököm.
-Ne dumálj hanem igyekezz!
Majd leültetett a székre. A széket megfordította mondván, hogy ne lássam a remekművet ameddig kész nincs. Perrie begöndörítette majd még valamiket csinált vele. Nagyjából a közepén amikor már letette a hajszárítót, szólt hozzám:
-Hívd fel a pasid és mond, hogy ide jöjjön!
-Nem a pasim!
-Még nem! -kacsintott. -Na hívd!
-Oké! De a telóm az ágyon van!
Elment az ágyáig majd felvette a telefonom és a kezembe nyomta.
-Na tessék! Hívd!
-Rendben!
Megkerestem Harry nevét majd tárcsáztam a számát. Egy rövid ideig búgott a készülék majd beleszólt egy mély, enyhén rekedtes hang:
-Szia Mel! Hol vagy már?
-Szia Harry! Én öhm Perrie-nél vagyok! Ha nem bánod akkor innen indulok a randira..
-Oké, mond a címet és ott leszek hétre!
-Rendben! -
majd lediktáltam neki.
-Kösz! Akkor indulok is! Puszi, csáó!
-Szia! -
köszöntem el végül.
-Perrie most indul!
-Jó ne parázz, a hajad fél perc és kész lesz!
Majd fújt rá egy kis hajlakkot. Ezek után előkutatta a szempillaspirált és "meghuzogatta" a szempillámon majd tett az ajkamra egy kis szájfényt is. Na igen, a szájfényt szeretem.
-Kész! Nézd meg, majd gyorsan öltözz!
Megfordultam, a hajam valami káprázatos lett:


Így néztem ki.
-Pezz ez gyönyörű lett! -ámuldoztam a hajamról.
-Mit vártál? -nevetett fel.
Nevetését egy fékcsikorgás vágta félbe. Gyorsan odarohantunk az ablakhoz és kinéztünk. Jajj ne megjött Harri és rajtam még ruha sincs!
-O-o! -szóltam majd nagyon gyorsan a ruhámhoz sétáltam és öltözni kezdtem.
-Nyugi, lemegyek kicsit "felmérem a terepet"! -értettem mire céloz- Siess! Húzom neked az időt!
-Oké köszi!
Majd kiment az ajtón, le a lépcsőn és beengedte a házba a Göndörkét. Hallottam ahogyan ismerkednek de most gyors készülődnöm kellett. Egy perc alatt felvettem a ruhát és a cipőt majd beszórtam a táskámba a telefonom, zsebkendőt, zsebtükröt és egyéb női dolgokat. Kiléptem Perrie szobájának az ajtaján majd eszembe jutott, hogy nem ép a legbiztonságosabb lenne magassarkúban lemenni mivel könnyen leeshetek. De evvel legalább megalapozhattam volna a hangulatot. De nem kockáztatok. Levettem a magassarkút és kézben vittem le magammal. Óvatosan lépkedtem a fa lépcsőn ami a nappaliba vezet hasonlóan a srácok házához.
Perrie és Hazz önfeledten beszélgettek majd mivel az utolsó lépcsőfok megnyikorgott alattam ezért rám kapták a tekintetüket. Perrie elismerően bólintott és mosolygott míg Harry szerintem megdermedt. Na azért ennyire nem rossz! Mosolyogtam magamban a fejemen átcikázó gondolatok menetén. Perrie intett, hogy menjek közelebb. Így is tettem. Harry viszont csak tátott szájjal és csillogó zöld szemeivel mért fel újra és újra.
-Szia! köszöntem rá majd egy tincset ami előre lógott, visszasimítottam hátra.
-Azt hiszem én most megyek is! Jó szórakozást fiatalok! Védekezzetek!-szólt Perrie.
Erre a kijelentésére és a szememet forgattam és beleboxoltam egyet a vállába. Az említett testrészéhez kapott majd mondott egy "áú-t" és elment. Ketten voltunk Harry-vel. Nagy nehezen de Ő is megszólalt:
-Szia! Úristen te gyönyörű vagy! Még a szokásosnál is jobban pedig az sem semmi! -pirult el.
-Ó köszi! -pirultam el én is.
-Indulhatunk? -nyújtotta felém a kezét.
-Igen! -mosolyogtam rá magabiztosan.
Kéz a kézben sétáltunk a fekete Rang Rover-éig majd illedelmesen kinyitotta nekem az ajtót és besegített az anyósülésre. Nagy léptekkel megkerülte a kocsit majd beszállt a vezető ülésre. Még egyszer rám nézett majd elmosolyodott. Kezdtem kínosan érezni magam, nem szeretem ha valaki sokáig engem néz..
-Harry baj van? Van valami az arcomon? -kérdeztem rá.
Kivillantotta szép fehér fogait mosolygása közben majd válaszolt:
-Semmi baj sincs. Minden a legnagyobb rendben!
Majd bedugta a slusszkulcsot a helyére és elindította a fekete kocsit. Figyelmét az útnak szentelte de a szeme sarkából folyamatosan nézett engem is. Becsatoltam a biztonsági övemet majd újból kérdeztem:
-Most elárulod, hogy hová megyünk? -kíváncsiskodtam.
-Nem, az meglepetés! -nézett rám egy pillanatra majd egyből vissza az útra.
Végig mosolygott. Most pedig én is végigmértem. Egyszerűen tökéletesen nézett ki. Fekete bőr cipőt viselt, fekete feszülős csőnadrággal, egy fehér trikóval és rá egy fekete zakó. Úgy éreztem menten elolvadok a széken. Irtó dögös!
Valószínűleg megérezhette magán a tekintetem ezért még jobban elmosolyodott. Az út folyamán nem volt több beszélgetés, a csend mégsem volt kínos. Minden a legnagyobb rendben volt. Megérkeztünk. Nem láttam tisztán, hogy hová jöttünk ám hirtelen megszólalt mellettem a Göndörke:
-Meglepetésként szeretném, szóval ha nincs ellenedre beköthetem a szemed?
Olyan aranyosan kérdezte mint egy kisgyerek aki ép nyalókát akar kérni. Nem tudtam nem nemet mondani neki szóval belementem. Egy sötét kendőt kötözött lazán a szememre ezzel meggátolva a látásom. Még a kocsiban voltunk. Hallottam, hogy Harry kinyitja maga mellett az ajtaját majd kiszáll és kinyitja az enyémet is. Mielőtt még segítene kiszállni, kérdez:
-Megbízol bennem? -teszi fel a szerintem kulcsfontosságú kérdést.
-Igen, megbízom benned! 
Éreztem egy puha kezet a karomon és egyet a lábamon. A kéz elvándorolt a karomról a hátamra.
-Harry mit csinálsz? -ijedtem meg.
-Nyugi, bízz bennem! Kérlek kicsit hajolj előre.
Erre nem válaszoltam. Előre hajoltam majd a következő utasításnak is eleget téve felemeltem a jobb karom. Hirtelen pedig már nem éreztem az ülést magam alatt. Ez azt bizonyítja, hogy Harry kiemelt a kocsiból. Nyugodt voltam. Nyugodt, mivel bíztam benne és tudtam, hogy nem vagyok számára nehéz hiszen akár tíz tonnát is fel tudna emelni.
Végre éreztem a talpam alatt a földet. Harry a kezeit leemelte rólam de egyből össze is kulcsolta ujjainkat. Kezembe adta a táskám majd elindultunk. Kicsit ijesztő volt számomra ismeretlen környéken bekötött szemmel menni. Ám Harry jelenléte biztonságot sugárzott. Húsz lépés után megszólalt Harry.

-Vigyázz, lépcső!
Bólintottam egyet látványosan majd megindultunk felfelé. Nos igen...  Szokásomhoz híven nagyon ügyes szoktam lenni, így most sem volt másképp. Naná, hogy magassarkúban, bekötött szemmel mellé léptem a lépcsőfoknak! Szerencsémre azonban a mellettem haladó Gödörke megtartott.
-Még egy lépés és ott vagyunk! -szólalt meg a bal oldalamon haladó Harry.
Megtettük azt a kis távolságot is, amit az előbb említett majd maga felé fordított. Hallottam, hogy kezei elsuhannak a füleim mellett és kikötik a kendőt. A kendő a földre esik, míg én "visszanyerem" a látásom. Szemeim egyből az előttem magasodó fiúra terelődnek, ahogyan engem néz smaragd szemeivel. Elmosolyodott majd megfordultunk az ajtó felé. Óvatosan lenyomta a kilincset majd kitárta előttem az ajtót. Kicsit rántott a kezemen jelezvén, hogy induljunk. Ámulva-bámulva léptem be az ajtón. A hely egyszerűen fantasztikus! A terem közepén van egy megterített asztal aminek a közepén egy rózsa helyezkedik el. Két szék volt az asztalnál, egymással szemben. A világítást csak gyertyák adják. Ahogy belépünk jobb oldalt egy fa borítású pult helyezkedik el. Bal oldalon található részen pedig ilyen óriás ablakok helyezkednek el amik kilátást adnak egy gyönyörű tóra. A padló fából van mint majdnem minden ami itt elhelyezkedik. Egyszerűen minden bámulatos. De "valamivel" egyik dolog sem ér fel: Harry.
Felé fordultam majd szorosan megöleltem és a fülébe suttogtam:
-Ezt mind miattam?
-Még szép! Na gyere, üljünk le.
Majd elváltam Tőle. Ugyan úgy kéz a kézben elvezetett az asztalhoz majd kihúzta nekem az egyik széket és leültem. Ő viszont nem ült le. Ő a fa borítású pulthoz sétált majd elindított egy lassú zenét. A szám nem volt csöpögős de még is romantikus volt. Mosolyogva visszasétált az asztalhoz majd velem szemben leült Ő is. Mind a ketten mosolyogtunk és csak ültünk. Nem tudtuk egymásról levenni a tekintetünket. Egymást néztük és mosolyogtunk. A csend abszolút nem volt kínos. Hirtelen viszont beszélgetést kezdeményezett. Annyira belebonyolódtunk a beszélgetésbe, hogy csak akkor hagytuk abba mikor egy nő aki már nálunk szerintem idősebb, kihozta az ételt. Amit ettünk az nem volt más mint hús meg rizs. A húsvalami isteni szósszal volt leöntve.
Harry elmondása szerint Ő saját maga készítette, én pedig nem győztem dicsérni. Miután megettük, tovább beszélgettünk szinte mindenről. Idő közben kijött még egyszer a nő és elvitte a tányérokat. Közelebb kerültünk egymáshoz, mindenről meséltünk a másiknak. Beszélgettünk, nevetgéltünk és én többször zavarba is jöttem Harry néhol intim kérdései miatt. De nem hagytam magam. Én is visszakérdeztem "pár" olyan dolgot ahol neki is piros lett az arca.
Hirtelen viszont felállt és mellém jött:
-Melodie jössz táncolni?
-Igen! -mosolyodtam el majd felálltam.
Harry megfogta a kezem majd odavezetett egy viszonylag üres részre. Kezeimet a széles vállára helyeztem míg Ő a saját, hatalmas kezeit a derekamra tette. Közelebb húzott magához. Szerintem már egy hajszál sem volt közöttünk. Mellkasomon éreztem a szíve dobogását ami elég heves volt. Fejemet a vállára hajtottam és így lépkedtünk a ritmusra. A szám lejárt és nem jött több zene. Mi viszont még ott álltunk és élveztük a pillanatot. Élveztük egymás közelségét.
Az idilli pillanatot a pincérlány zavarta meg aki épp akkor jött és hozta be a desszertet. Mi pedig szétrebbentünk. Harry rám mosolygott majd visszasétáltunk az asztalhoz. Harry áthúzta a székét mellém és végig mellettem ült. A desszert pedig nem volt más mint: nutellás banán.
-Mielőtt meglepődnél -szólt közbe Hazza- Először csokis epret szántam desszertnek de biztos forrásból tudom, hogy nem szereted az epret de a kedvenc gyümölcsöd a banán -mosolyodott el majd folytatta- Banánom nekem is van, de azt nem szerettem volna benutellázni...
-Hülye! -ütöttem meg- és köszönöm! -adtam egy puszit az arcára.
Ő elmosolyodott majd a számhoz emelt egy banánt amit előtte a nutellába mártott. Mivel nagy banánkarika volt ezért csak a felét haraptam le, hogy ne legyek fülig nutellás. Leharaptam a felét a másikat pedig Harry bekapta. Így folytattuk amíg az összes banán el nem fogyott. Majd az ölébe ültetett én pedig rá néztem.
-Várj nutellás maradt a szád! -kacsintott rám.
Megmosolyogtam a kijelentését mivel rengeteg ehhez hasonló képzeld el sztorit olvastam már az interneten. Ő hirtelen közelebb hajolt mire az én szívverésem felgyorsult szememet pedig lecsuktam.. Megéreztem a telt ajkait a bőrömön. Lecsókolta a nutellát nem sokkal a felső ajkam mellett. Kezem beleremegett a tudatba, hogy milyen közel volt. Ám még mindig nincs meg az első csókom Tőle. Fejét elemelte, szemeim pedig kipattantak. Kicsit szaporábban vettem a levegőt mivel idő közben azt is elfelejtettem venni. Remélem ezt nem vette észre.
Lassacskán pakolászni kezdtünk. Elfújtuk a gyertyákat én pedig gyerekes szokásomhoz híven az olvadt viaszban nyúlkáltam. Harry pedig csak nevetett rajtam de Ő is kipróbálta végül.
Kiléptünk az ajtón és elindultunk a kocsiig. Hajnalodott. A Nap már ép nyugovóra tér, az időjárás hűl de mégsem hideg. Az ég gyönyörű narancs és rózsaszín színekben játszott.
Odaértünk Harry kocsijához ám nem ültünk be. Óvatosan mind a két kezem után nyúlt majd magával szembe fordított. Lassan közeledett.
-Nagyon jól éreztem veled magam Mel -jött egyre közelebb- Csak szólj és nem megyek közelebb.
Csendben maradtam. Belenéztem a gyönyörű zöld szemébe majd én is közelebb mentem hozzá. Már majdnem összeértünk mikor megállt. Egy hajszál választotta el ajkait az enyémtől. Nem bírtam tovább. A csókot én indítottam el. Ajkaimat neki nyomtam az övéinek. Neki sem kellett több. Ajkaival bekebelezte az enyéimet majd nyelvével megnyomta az alsó ajkam bejutást kérve. Én megadtam neki. Nyelve egyből bebarangolta a számat. Belemosolyogtam a hevességébe mire Ő is elmosolyodott. Gyors puszit nyomott a számra majd én követve a példáját bejutást kértem a szájába. Nyelvünk vad táncot járt. A tánc lassan harccá vált amit Ő nyert. A csókunk olyan volt mintha legalább tíz évig tartott volna. Tíz csodás évig amit reméltünk hogy sosem ér véget.
Végül azonban levegő hiányban elváltunk egymástól. Mélyeket lélegeztünk mind ketten. Majd szép lassan be szálltunk a kocsiba. Mind a ketten fülig érő vigyorral az arcunkon. Harry lassan beindította a motort és a srácokkal közös házig vette az irányt...



4 megjegyzés:

  1. B...ki! Ez az első reakcióm.. :D Ááááá ez fantasztikus rész!!! Íííí meg volt az első majdnem csók is és az első csók is! Wúúú.. "Banánom nekem is van, de azt nem szerettem volna benutellázni..." szakadtam ezen a részen. A csókcsata khm.. érdekes volt :D DE nagyon jóóó! Kérem a kövit ember!!! Köszöntem!
    Ja és Rozál voltam úgy mellékesen! ♥

    VálaszTörlés
  2. Very good !!! Kövit gyorsan!!! <3

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó lett! Gratulálok hozzá! Komolyan kíváncsi vagyok arra mi lesz a srácok reakciója! (valószínűleg retardált fóka módjára fognak viselkedni, vagy valami ilyesmi) XD

    VálaszTörlés
  4. Úristeeeen mi a sz*r!!:) waaaa nagyon jó lett. Kövit de gyorsan. És hogy mi lesz a fiúk reakciója???0.0

    VálaszTörlés